Ramira - Rakamazi Turul Lélekemelő és lelkesítő kép , 24x21 cm Fényes jövőt jósol. Felemelő nagyságot hoz a léleknek. Eredeti festmény. Kosárba tesz Ár (HUF): 10 600,- Kedvezmény: — 1 000,- Fizetendő: 9 600,- Kosárban:   Postázás: 1 395,- HUF helyett 0 HUF. EU Post: 4 875,- HUF.

"A szimbólumoknak olyan hatása van, mint egy fekete kőnek, amit a nap­sugaras hóba dobunk. A kőnek magának nincs hőenergiája, de a napsuga­rakból felvett hőenergiával megolvasztja a körülötte lévő havat. A szimbólum a fekete kő, ráhangolódik az energiára (napfény)." - Dr. Szadovszky Márton

Minden tárgy, amelyet környezetünkben elhelyezünk, minden jel, amelyet testünkre felrajzolunk a későbbiekben kiszámítható hatással van életünkre, tehát figyeljünk arra, milyen rezgésekkel, milyen rezgéshordozókkal vesszük körül magunkat.

Szabadság

Szárnyal a lélek

A bal oldali összetett jel két L-betű egymással szemben, melynek olvasata LEL, LÉL, a lél-ek egyes száma. A Teremtő gyermekeinek azonos, mindenkiben jelenlévő alkotórésze. A másik alkotórész viszont, amely mindenkiben különbözik, az íz.

A jel formájából következik, hogy a magyar hagyományban a madarak lélek-jelképek.

A kapuk fölé épített "tető" az ősök lelkének lakhelye, ami azért készül, hogy legyen hol megpihenniük, amikor meglátogatják a családot madár képében. A hivatalos kereszténység is átvette ezt a jelképet galamb formájában, csakhogy "ők" semmiképpen sem tudják így megmagyarázni. A csillagtetraéder is a lélek jelképe, amely a magyar kopjafákon is megtalálható.

A Fiúisten csillaga a Nap, állatjelképe pedig a Napmadár, másnéven a turul.

Mondák és mesék

"Álmos az első vezér. Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek ... nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el." - Anonimus

Ősi magyar népmesénk hőse egy "isteni madár", amely kiszabadítja a Napot, feleséget is szerez magának és a mese végén király lesz. Népmeséinkben egy embert magasba emelő turulmadár alakja is előfordul, amelyet repülés közben etetni és itatni kell - ezt örökíti meg a nagyszentmiklósi leleten látható madár, amint karmai között egy nőalakot ment ki a rabságából. Ha a magasba emelt alak férfi - mint egy másik leleten látható, - akkor a madár a hős társa, aki a társai által cserben hagyott hőst segíti vissza az emberek világába, hogy ott visszaszerezze az elrabolt menyasszonyát és az őt megillető trónt.

Kerecsensólyom

A kerecsen ősidők óta kedvelt vadászmadár, valószínűleg már honfoglaló őseink is solymásztak vele.
Később a királyi udvarokban, nemesi kúriákban megszokott látvány volt a felsapkázott vadászmadarakkal a mezők felé induló lovasok serege. Valószínűleg akkoriban is sok sólymot, elsősorban vándor- és kerecsensólymot fogtak be, illetve szedtek ki a fészkekből, de a solymászat lett az újabb kori kerecsenvédelem rákfenéje. A sólymok iránt nagy igény jelentkezett Nyugat-Európában és az arab világban. Miután a kerecsen hozzájuk legközelebb Magyarországon költ, innét igyekeztek - természetesen illegális módon - beszerezni a szükséges mennyiséget. Az 1950-es évek óta a hazai állomány fokozatosan csökkent, voltak olyan ismert fészkek, ahonnét éveken át rendszeresen kiszedték és külföldre csempészték a fiókákat. Az 1970-es évek derekán már csupán 30 pár fészkelt az országban!

A sólyom zsákmányállatai között az első helyet a különböző ürgefajok foglalják el, hazánkban ezenkívül sok hörcsögöt is fog. A madár-zsákmányok közül messze az első helyet a házigalambok foglalják el, teljes elterjedési területén egyebek mellett szarka, vetési varjú, récék, nagy póling és különböző aprómadarak szerepelnek a zsákmány listáin. Adott esetben rovarokat is fog, cserebogár rajzás idején például egészen késő alkonyatig kapkodja a repülő bogarakat.

A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye.

A mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal vagy a kerecsensólyommal azonosítható. Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban.

A Trianon előtti Magyarországon hét nagy turulszobor hirdette a magyarság dicsőségét, melyeket 1896-ban a millenniumi ünnepségek alkalmával állítottak a kormány megbízására Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony és Pusztaszer területén. A közadakozásból emelt tatabányai szobor állítólag Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres.