A mikroorganizmusok - az élesztő- és penészgombák - gyorsan felélik az elfogyasztott B-vitaminokat, a vasat és egyéb ásványi anyagokat. Ez önmagában is fáradtságot okozna. A másik következménye annak, hogy ezek a mikroorganizmusok lecsapolják a tápanyagokat a szervezetből, az, hogy a vércukorszint (glükózszint) hirtelen ingadozik, és ez megint csak fáradtsághoz, rossz állóképességhez és gyengeséghez vezet. Az élesztő- és egyéb gombák felborítják a sejtek só- és víztartalmának egyensúlyát (az elektrolitháztartást), amely a sejtek működéshez szükséges. Ezzel megakadályozzák a normális energiaáramlást.

 

A fáradtság egyes számú ördögi köre: az alacsony energiaszint elősegíti a káros mikroorganizmusok túlzott elszaporodását.

Ezek után nem lesz meglepve, ha elárulom, hogy ezek a mikroorganizmusok központi szerepet játszanak a krónikus fáradtság tünetegyüttesének kialakulásában, amelynek egyik feltételezett oka, hogy az élesztő- és egyéb gombák károsítják az idegsejteket, illetve az ingerületátvivő anyagok lebontása révén megakadályozzák az ingerületek terjedését. Ráadásul a savas mycotoxinok lebontják az idegsejteket beborító és védő, valamint az ingerek terjedését biztosító mielinhüvelyt.

Vessünk egy pillantást a cukor erjedésével keletkező, acetaldehidként ismert egyik mycotoxinra, hogy csak egy példát nézzünk a fáradtság jelensége mögött meghúzódó mechanizmusokra. Az acetaldehid csökkentheti az erőt és az állóképességet; kimerültséget, gondolkodási nehézséget, és az ambíciók gátlását okozhatja. E hatást egyrészt azáltal idézi elő, hogy gátolja a fehérjék és az ásványi anyagok felszívódását, ezzel pedig csökkenti a létfontosságú enzimek és hormonok termelődését. Káros hatásának egy másik módja, hogy elpusztít alapvető enzimeket, ezzel csökkentve a sejtek energiáját. Harmadrészt az acetaldehid közvetlenül is pusztítja az ingerületátvivő anyagokat. Ez utóbbiak az idegi ingerületek továbbításáért felelős vegyi anyagok. Negyedrészt az acetaldehid molekuláris ragasztóanyagként kötődik a vörösvértestek falához, ezzel rugalmatlanabbá teszi őket, és így azok kevésbé képesek be- és átjutni a keringési rendszer hajszálerein. Ez a szövetek éhezését és oxigénhiányos állapotát okozza. Ráadásul a máj az acetaldehidet alkohollá alakítja át. Ez a folyamat felemészti a szervezetben lévő magnéziumot, ként, hidrogént és káliumot, így is csökkentve a sejtek energiáját. Ezen kívül az alkohol önmagában is káros hatású. Ugyanolyan tüneteket produkálhat, mintha az ember részeg lenne: tájékozódási zavart, szédülést és zavarodottságot okozhat.

 

 

A kettes számú ördögi kör: minél alacsonyabb a szervezetben lévő oxigén szintje, annál több alkohol termelődik.